Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A búzamezőről

, 889 olvasás, aron , 28 hozzászólás

Elmélkedés

Csillagos éjszaka bújik a fényes búzamezőbe,
éled az erdei, bús madarak buja hangja a fákon!
Szél nesze rebben a barna sötétben, szinte lehulló,
zord falevélben.
Nem vagyok én sem
isteni gyermeke nyárnak, nem viszi hírem a holló,
elfedi lassan a hajnali fénybe szorult kicsi álom
mélylila létem. Nappal a sárga sugár emel ölbe.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 20

Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz