Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Smaragdzöld ívelések ölében

, 508 olvasás, dawbird , 30 hozzászólás

Természet

Domboldalon kis fehér kápolna kuporog,
gömbölyű, mint a búbos kemence, meszelt
falát vadkörtefaágak mintázzák, mikor
meglendíti akadályát a szellő.

                Foltos padon most
              ismert imát mondana
                halott nagyanyám.

Smaragdzöld ívelések ölében régi temető,
szürkére fakult fakeresztek sorain korhadás
látszik, roggyantan állnak őrt.
Holtak a föld ölelésében, múltba porladt
kapcsolatok.

                   Roskatag sírra
               fejfa dőlésszöge nő,
                  rásimul a csend.

A távolban utak kanyargóznak ide-oda,
mintha eltévedtek volna, s nem tudják hová
menjenek.
Fekete nosztalgia vonat füstje hol erre,
hol arra kacskaringózik, mint az indiaiak
szent füstölője.

                   Vonat zakatol
            göndör gőzbokrot pöffent
                 nem hűsölhetek.

Hamuszínűre változik a látóhatár. A kis
völgy mélyén a délnek dőlt nádas között
a tó vize megvonaglik. Északira forduló szél
a gyékény bugáit felhasítja, pihéit
szétszórja, füzek lánykarjai
összekapaszkodnak, és nem lehet elhinni,
hogy az előbb még minden ténfergő
szemlélődésből állt. Szalmabálákat görget,
ágakat recsegve tördel, kiereszti az égi
darazsakat, felfordítja a világot. Tudja,
félnek tőle. Mérlegre teheti azokat, akik
érdemtelenek az életre.

                  Ha nádszál vízre
             hajlik megadja magát,
                   hosszú életű.

Miközben megnyugszik a felszín
szűkszavú öregember horgait kiveti,
a hullámzó sás surrogása kiengeszteli.
Hamvas felhők masíroznak felettük, úgy
sorakoztak fel, mint a halak pikkelyei,
s elvonulnak a Nap előtt.

                  Verőfény. Küszök
                ezüst rebbenésekor
                     sirályrikoltás.

Fényszövet terül szét, fűben hagyott
lábnyomokhoz idomul. Ahogy távolodom,
magammal viszem az orromba
fészkelődött múlt ódon, a jelen friss illatát.
Egyenes, elágazás előtti útszakaszon
visszafordulok, tekintetemmel megsimítom
a dimbes-dombos tájékot.
Itthon vagyok.

Megjegyzés: (Haibun)
2010. 09. 13.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Ez+az
· Írta: dawbird
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 37
Regisztrált: 3
Kereső robot: 52
Összes: 92
Jelenlévők:
 · Janó Nataniel Dávid
 · Sz_Tina
 · tollhegy


Page generated in 0.0517 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz