Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tűnődés!

, 508 olvasás, Meszi , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Fekszem a kórházi ágyon,
Rám tör a keserű magány.
Nyugtalanul forgolódom,
Egy decemberi éjszakán.

Rád gondolok kedves,
Te jársz az eszembe.
Mi lesz vajon veled?
Ha elmegyek örökre.

Milyen cudar az élet,
El akar ragadni tőled.
Kapaszkodok a szerelmedbe,
Veled maradok örökre!

Megjegyzés: Debrecen:2011.11.28.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Meszi
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 217
Regisztrált: 0
Kereső robot: 42
Összes: 259

Page generated in 0.2425 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz