Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kopog az idő

, 452 olvasás, imreolaah , 2 hozzászólás

Mozaik

Szürkülő márványon kopog az idő
Mikor hozod el a holnapot?
"Kétszer is megnyomod,
El ne aludjon"
Elhalasztasz értem egy új napot
Elfogadod a semmit is értem,
hogy belőlem legyen új talány
Melyről még nem tudhatok,
csak ülhetek vele Istenoltáru szobán
hogy lobogjon belőlem a láng:
Elfogadnak! Elfogadnak! Elfogadnak!
Szeretnek!
Mosollyal köszönnek el,
Mindent egészen el,
egészen el,
nem csak félig temetnek.
Egészen temetik el a múltat,
hogy belőle, csontharmatból
talaj legyen. Később virág,
ág, gyümölcs, asztal, és család
Hogy minden rendelet
rendeltetés szerint legyen
… ajándék… Élet.
Igazi Élet. Igazi Igazság.

Megjegyzés: lehetséges címek még, amik bennem forognak: Múlt és jövő között, valamint Mesekő

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: imreolaah
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 35
Jelenlévők:
 · engs


Page generated in 0.0628 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz