Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Kérdések, gondolatok…

, 306 olvasás, barnaby , 5 hozzászólás

Elmélkedés

Akarnál e születni újból, ha tudnád,
hogy anyád egy ringyó, s az utolsó
küretnél, elszánta magát,
hogy a következő babát, kit hord
majd a szíve alatt, világra hozza,
Szennybe, mocsokba, tekerve rongyba,
ha úgy hozza a sorsa?…
Vágynál e ide lentre Te lélek, ha téged az élet
csak kinevetne, éheznél, s bőrig áznál, dideregve
vacognál, harapnád be az ajkad véresre rágva,
mert két napja, hogy nem is ettél,
fejedtől sem gyűrődött meg a párna,
s már rég nem nevettél?…
Ha az embert a sors így megalázza
arcán bokrosodik a barázda,
mélyül, ezernyi redő-árok,
ne vessetek meg, ha sírni találtok…
Rém testem, átok- szép létem,
csak a parázna némber nem unja még,
hogy átvágta már a sok tróger strici,
épp’ elégszer, földig gyalázva.
Mert az élet szép, még mindig azt hiszi,
s nem holmi kényszer, játszma…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Ez+az
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 8
Összes: 20
Jelenlévők:
 · hazugsagok


Page generated in 0.0373 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz