Most szürke lett ez a nap.
Van ilyen, hogy cserben hagy
S még, ha lenne is szín
Bennem, a lélek-ecseten
Akkor sem festeném rá
Erőszakkal, mit sem érne.
E pillanatban, jobb is ez…
Hisz e ködben, tán nekem sem
Kell előre mennem.
Megpihen bennem a lendület
Ó' most lehet megkegyelmez
Nem hajt tovább a semmibe.
Vajh' hová is megyek így
Hol ennyire nem vár
Nem karol át az árnyéka
Azoknak a szép szavaknak
Amit itt hagytál magára
Meztelen… árván.