Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Éjszaka

, 376 olvasás, szkeorik , 0 hozzászólás

Szerelem

Este van, a nap nyugodni tér,
A hold ragyog az ég közepén,
Vonítás szakad át az éjszaka csendjén,
Magányos fakras ül egy domb tetején.

Én vagyok a farkas, ki hangosan siratlak,
Te a hold, kinek ragyog mosolya,
Néha a magasból kedvesen lenézel,
Én pedig vonítok, mert nem érlek el.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: szkeorik
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 5
Kereső robot: 12
Összes: 34
Jelenlévők:
 · Destiny
 · hazugsagok
 · hegeanna
 · Kavics
 · Öreg
 · PiaNista
 · Thalassa


Page generated in 0.0403 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz