A tűlevelek hegyén
már oly sok év karácsonya
csillog,
elmúlt évek öröme…
Lehet fenyőerdő illata,
vagy egy tompa koccanás
az elnyűtt, egyszerű díszeken.
Lehet a gyermekkorból
egy megsárgult papírcsillag,
amit mindig utoljára,
egy kisszékre állva
tett fel Édesem.
Lehet gyantába-ragadt
keserűség
- a hiányzókért -
melyből gyémánt csepeg
és az ablak alatt elfutó szél is
ott lehet,
míg holdfénybe-lépett cipőjével
árulja el az utat,
s mindig ott tűnik el,
ahol a szem emlékek
után kutat.
Lehet sokféle, lehet más…
néha megijeszthet a változás,
lehet rajta több bánat
és kevesebb öröm.
Bármilyen legyen,
amíg ott vagy és egy percre
megállítod nekem az időt,
áldott minden gyertyaláng
amit átadsz a szemeddel.
Köszönöm…
Megjegyzés: 2011.12.31.