Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Még mindig

, 563 olvasás, Székács László , 2 hozzászólás

Gondolat

még várom, várom Mennyből az angyalt,
már fonnyadozó gyerekként

aki hozza a szót, és viszi, a Paradicsomba,
szellemi barlangom képzelt szabad mélyéből,
és mélyére, minden napom éjébe,
álmaim közé, miket a karácsonyfa tűire aggatok

gyertyám lassan fogyó lobbanásainál
már zsúfolásig lóg fenn minden sóhajom

… és hallgatom, halogatom visszhangját
a kérdésnek, hova szórja fényét
csillagszóróm, és gyufaszálaim sercegését az idő,
mikor eldobom parazsukat, mikor eldobnak
a pillanatok, képenként a semmibe

*

a lángnyelvek feleselésébe káprázok,
mesét fülelek a rádióból, életre hangjátékot,
de borzalmak hírei ömlenek csak,
… ma már hangtalan sem bírom
nézni történetünk tűnését a más világába,
ha egyáltalán van

*

legkisebbként poroszkálok, batyummal
királykisasszonyt ölelhettem tegnapig,
tudom, az út végén vár, rátalálok

*

a hetedhét kerek esztendője volt ez is,
a hetedhét ország ez, talán, még, lerágva,
és most hetedhét Isten, segíts, védj,
mert a minden is hetedhét, az Egy,
eltüntetnek az évezredek, a gyűlölet

az Oriont nézem megint, úntalan,
a Ló elcsángált, most hol fehéredik

*

… és még mindig várom, várom az angyalt,
a zajban, a tábortüzek sötétjében

Megjegyzés: (2011.)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Székács László
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 33
Jelenlévők:
 · gszabo


Page generated in 0.0402 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz