Navigáció


RSS: összes ·




Vers: decemberi

, 904 olvasás, aron , 29 hozzászólás

Fohász

decemberi döbbenet
koppan az ablak hátán
(hófellegek alá szorult a tél)
virányos álmom nem
remél már
csöndet -
zúduló vad
zivatarral zendül
kertet zúz tönkre
és hörögve dalol
ódákat a nyárról

bíboros borzongás
gyülemlik torkomon
míg vaskos fák törzse
roppanva-törve
földre hull

ments meg Isten!
a tél jégkezű
borítson be nyári ég
fénydarabokkal
takarjon piros szemfödő
fejem alatt legyen
virágos párna

s ha volna valaki
toprongyos emlékeimben
ki hiába várta
mosolyom

mondd neki el
vagy rajzold le
verseimmel

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 15
Regisztrált: 6
Kereső robot: 11
Összes: 32
Jelenlévők:
 · Aevie
 · Bánfai Zsolt
 · boszorka
 · gszabo
 · marisom
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0583 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz