Navigáció


RSS: összes ·




Vers: decemberi

, 874 olvasás, aron , 29 hozzászólás

Fohász

decemberi döbbenet
koppan az ablak hátán
(hófellegek alá szorult a tél)
virányos álmom nem
remél már
csöndet -
zúduló vad
zivatarral zendül
kertet zúz tönkre
és hörögve dalol
ódákat a nyárról

bíboros borzongás
gyülemlik torkomon
míg vaskos fák törzse
roppanva-törve
földre hull

ments meg Isten!
a tél jégkezű
borítson be nyári ég
fénydarabokkal
takarjon piros szemfödő
fejem alatt legyen
virágos párna

s ha volna valaki
toprongyos emlékeimben
ki hiába várta
mosolyom

mondd neki el
vagy rajzold le
verseimmel

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 31
Regisztrált: 1
Kereső robot: 51
Összes: 83
Jelenlévők:
 · Romuald


Page generated in 0.0649 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz