Navigáció


RSS: összes ·




Vers: majd

, 483 olvasás, Kazimir , 14 hozzászólás

Elmélkedés

a varjak
minden szárnycsapással
magasabbra viszik
a sustorgó fákat
bokrok zizegését
méhek dongását
hímporos szirmokon

útszéli levélmorzsák alatt
találom
hajamról lepörgő hónapjaim −
tenyerem kóros ág-bogát
réveteg köd
marja fel
és felsózzák
a mindennapok

szerelemből emelt obeliszkeddel
szögeltem ki ujjaim közt
a csöndet
és meglehet: hiába

egymásra tekergő
napjaim tengelyén
végül csak
fenyőillatú pilláidra emlékszem

majd

magam maradok
boldogtalan

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kazimir
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 59
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 73
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0708 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz