Navigáció


RSS: összes ·




Vers: varjúetető

2011-11-09 19:00:00, 776 olvasás, Tarpay, 16 hozzászólás

már
vén a föld,
és dére hull.
lábát keresztbe
kapkodva-emelve
ész nélkül jár benne
magtalan madár.
*
hitetlen bele-beletúr.
dióra nem talál.
*
már csak résnyi ablakon,
Karácsonyunkra lelt
gyümölcseim a mély-sötét
varjaknak kidobom.
*
de megzavarja; nem kell nekik
a szeretet-hang-koppanása.
egyszerre rebben föl mindenik
*
s huss!
oda Húsvét csodája.

Néhány szóban

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: Tarpay
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 306
Regisztrált: 1
Kereső robot: 20
Összes: 327
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1961 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz