Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Önismeret

, 522 olvasás, fecskel , 0 hozzászólás

Gondolat

Ha a szíved belsejében
Szállingózik az a csodás kristályhó,
S ha rájössz, hogy az élet szép,
És élni csuda jó,

Ha le tudod lökni magadról
Azt a bizonyos láncot,
És boldogságban úszva
Lejtesz táncot,

Ha nem vagy gonosz, s a falra
Az ördögöt már rég nem fested,
S ha a lelked legalább
Annyira ismered, mint a tested,

Ha fölös harcokat nem szítasz,
S lételemed a béke,
És elhiszed, hogy a lét örök,
Soha nincs vége,

Ha látod, mikor a Hold nevet,
S a Nap derül,
És csodákat érzékelsz
Kívül és belül,

A hinni akarás, s a megértés
Ha megvan benned,
Ha tanácsok nélkül is
Tudod, mit kell tenned,

Ha szellemeddel közeli
Kapcsolatban vagy,
S úgy érzed, hogy a jó cselekedet
Valahol nyomot hagy

Ha józan elmédhez a tudás, a tiszta szeretet,
S a megismerés vágya ragad,
Akkor egy nap, ha felkelsz
Rájössz, hogy ismered önmagad.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: fecskel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 274
Regisztrált: 2
Kereső robot: 34
Összes: 310
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.386 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz