Függöny
Izgatott tömegben
Ülök csak szép csendben,
Szívemet is hallom,
Jár, mint a szélmalom.
A függöny megrezdül,
Közönség csendesül,
Bambán bámul a nép,
Ahogy színpadra lép.
Reflektor világít,
Mindenkit elámít
Kecsessége.
Szemünk, szánk tátva van,
Bűvöl határtalan
ügyessége.
Varázslat
Ki látott ily csodát, ahogy lendül e kéz,
Ki érzett ekkorát, ahogy szemembe néz,
Mosolya sugárzik, hő szenvedély
Égeti testemet, majd elemészt.
Gyönyörű testén szép ruha feszül,
Lágyan int felém, a szívem örül,
Gyors ritmus lüktet, ő táncol vele,
Minden sejtem csak úgy remeg bele.
Forog, és meghajol, majd tovább repül,
Mindenki teljesen belemerül,
Nézik, nem, bámulják e varázslatot,
Látni szemükben a csodálatot.
Ahogy vége a dalnak, a tánc megakad,
Kiáltunk mind dicsérő szavakat,
Vastaps kíséri a függöny mögé,
Minden tiszteletünk az övé.