Navigáció


RSS: összes ·




Ballada: A kopott kokott balladája

, 796 olvasás, kismeszoly , 7 hozzászólás

Halál

Ott állt a sarkon, kuncsaftot nem is remélve,
De kivitte a félelem ma is, mint annyi éve.
És csípejét a ködbe szúrta, mint annyi társa,
Ezredéves pózzal a kezdődő éjszakába.

Mit hoz a ma este, nem számít neki,
Amit ma megkeres, még ma elveszi!
Vegye el, verje meg, nem érdekes!
Épp elég marad, ha eleget keres!

Hát ott állt a sarkon, elmosott formák között,
Csak néha villant fény, a halszag mögött.
S ha mozgást látott, hát éleset kiáltott: Hé! Ide!
Új még a placc, forró leszek, ha velem maradsz!

Ahogy rákiáltott, megtorpant a suhanó alak,
Kaszát villantott, és koponyát a csukja alatt.
Eljössz velem? S forró leszel? Szólt vissza neki…

És elment vele, már mindegy volt neki.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Ballada
· Írta: kismeszoly
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 25

Page generated in 0.0497 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz