Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Remegés

, 813 olvasás, Syringa , 10 hozzászólás

Misztikum

Szélcsend. Tomboló, vad vihar után. Megtépett lelkek szorultak a tájba. Romokon épülő tengernyi álom… Az élet kapuja hol csukva, hol tárva.

A lent és fent között megnyíló rés mögött elgyötört, felismerhetetlen árnyak. Táguló sóhajuk távoli hangjában szokatlan, formabontó vágyak.

A szárnyaló gondolat torzó-maradéka fekete, nehéz avarba zárva. Mélyrétegeiből fut fel a remegés a közeli füvekre, bokrokra, fákra…

… ott fönn, a fák hegyén, az álmok lakóhelyén szárnyak suhogása emel az égig. Megremeg a szellő, remeg a levegő, remeg az éter és remegek én is,

mert

ezen a nyáron
a szomorú fákon
testetlen-titokzatos
gyümölcs érik.
Áttetsző burkát
angyalok hántják
fény-szikra-magját
bűvölten nézik.

Lángoló gyümölcsök
a szomorú fákon!
Óh, lélekfürösztő
csodás változás!
Halálból az élet!
Pokolból mennyország!
Kegyelmes égi-földi
találkozás…


Elzuhant időben elmaradt hajnal vágtat az éjbe szivárgó Fény elé. Valami régről itt maradt dallam vonul át rajtam, s tereli hangját remegő szívek felé.

Eperfacsipkék rebegnek igent valami különös, fogyhatatlan láznak. A megnyíló ösvény színes gyöngykavicsai remegve-nevetve futkorásznak.

Újra fény mossa a tájat! Szellőből szél támad, nyomában bókoló jezsámen-ívelés. Ismerős ujjak édes érintésén robbanó-lobbanó, gyorsuló szívverés!

Lendülő-toppanó, többé nem torpanó, lelkesült léptekkel fordulsz felém… Öröktől útra kész lelkesült sejtjeim immár elindultak. Feléd…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Ez+az
· Írta: Syringa
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 4
Kereső robot: 19
Összes: 44
Jelenlévők:
 · Erdossandor
 · gszabo
 · Sutyi
 · Szucsj


Page generated in 0.0512 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz