Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Bújócska

, 724 olvasás, Csontos , 7 hozzászólás

Szerelem

Titokban, esti csöndben,
fejem öledbe hajtva
szótlanul búcsúztunk.
Álmodtunk.
S itt ragadt
hajamba font ígéreted.
Tiéd leszek.
S szem lehunyva várok,
ezernyi számok,
percek és órák
nélküled.
Elbújtál.
Jöhetek?
Hol vagy?
Merre vagy?
Kereslek, de hiába,
a kétségbeesés fülembe kiabálja,
hogy elhagytál.
De talán mégis,
mintha ott, messze te állnál.
Kezedet fogja a szürke Hold,
s fényed ezüstös nyugalmat old.
Hát itt vagy!
Meg vagy!
Látlak!
Jöjj!
Karomba zárlak!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Csontos
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 220
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 254
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.4098 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz