… mint tagolatlan kőtömb
selyemsziklafalról, úgy
zúdultál le rólam, néhány
jól irányzott, rideg-szép
kegyetlen szóval.
Magaddal sodorva mindent
mi utadban állt, dühöngő
görgetegként osztottad
a halált, mit sem sejtve
arról, hogy a sziklában
legbelül, érted kövesedett
zúzott angyal ül, csak
görögtél-zörögtél
lehetetlenül…