Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Az új élet kapujában

, 393 olvasás, RealEnigma , 1 hozzászólás

Álom

Az új élet kapujából visszatekintek még…
Sok sírást látok, s megannyi szenvedést.
Sötét, borús ég és viharos szél, mi elsodorta látszólag értékes életem értelmét.
Kapaszkodtam, mint hajótörött a nyílt tengeren amikor végső reményeit is elvesztve egy korhadt hajóroncs feléje lebeg.
Harcoltam mint anyatigris ki ivadéka életéért akár a magáéval is fizet.
Gyűlöltem és szerettem embereket.
Minden reggel úgy ébredtem, hogy reményekkel töltöttem meg a szívem.
Minden hajnal hozott egy új életértelmet.
Aztán szépen lassan elfogyott minden.
Tovatűntek az új álomképek, elfogytak a megvalósításra váró tervek.
Arra ébredtem ma reggel, hogy már nincs mit tennem.
Szívem ütött-kopott, elszenesedett gyémánttá kövült.
Lelkem tépett ronggyá foszlott.
Agyam tébolyultan pörög és fut a vakvilágba, ahol már nincsenek célok és remények, nincsenek álmok és szerelmek.
Sötét van és hideg.
Sanyargatnám elmém, hogy amott messze talán még egy lámpás pislog és meg kellene próbálni odaérni, de tiltakozás fala vesz körül, mely az égbe tör.
A mai hajnal nem hozott utolsó reménysugarat mibe egész nap belekapaszkodhattam.
A mai nap egy új életet hozott el.
Még nem tudom minek nevezzem el.
Talán a semmi léte jó lesz.
És semmiben már semmi sincs, semmit nem kell tenni csak lenni.
Nézni a világot ahogy sürög és forog, rácsodálkozni mindenre mi már nem én vagyok.
Szemlélni mindent és mindenkit, ráeszmélni a nagy semmi értelmére s fagyottan elfogadni.
Tiltakozni felesleges, erőm sincs már, hát visszanézek még egy pillanatra, majd becsukom az új, semmi életem ajtaját.
Körülnézek…
S mit látok?
Ez az élet is ugyanolyan, mint amit éppen most rekesztettem ki.
Jaj! Ne már!
Sikoltja agyam, amint tudatosul a be nem következett semmi világ változat.
Majd az ajtóhoz lépek és kitárom amennyire lehet, had keveredjen a semmi az elmúlt élettel.
Látom ahogy egymásba rohannak az évek.
Látom a múltat és a jelenet, majd amikor a jövő következne fülsiketítő robajjal leszakad a mennyezet és az óra követelőzve rikácsolja: Ébredj ember! Itt a reggel. Sietve folytasd azt, amit tegnap nem fejeztél be!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Novella
· Írta: RealEnigma
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 8
Kereső robot: 14
Összes: 44
Jelenlévők:
 · gszabo
 · Ifjabb_Tok
 · Kovács Sándor
 · MetalRaven
 · Öreg
 · PiaNista
 · Ravain
 · Szucsj


Page generated in 0.0424 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz