Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Bús sirató

, 706 olvasás, Nandus_Germanus , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

Ölbe forrt édes álmok
távolba vesző alkonyán
üvölt a szív, bús sirámok
súgják halk szavát.

Vánkosát gyűröm valónak,
formálom, tán ráismerek,
könnyes esték éjszakába lógnak
s rám tör ma is a képzelet.

Hol vár a hajnal,
mikor köszönt újra kikelet?
Múlt remény marasztal,
csak súgja: - Már nem leled…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Nandus_Germanus
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 36
Jelenlévők:
 · arttur
 · Destiny
 · Divima
 · hazugsagok
 · PiaNista


Page generated in 0.0416 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz