Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A XXI. század katonái

2010-11-10 23:00:00, 551 olvasás, Savallo, 0 hozzászólás

ezernyi apró csillagot
szórhatnál széjjel,
fényük mégis
utolsó álmos
éjjel kihunyna
e kopasz vidéken.
legelők tehén-koptatta
talaján átvágtat
néha a napsugár,
s figyelmedbe
ajánlanám e kincset
- ám tekinteted
mégis nevetve
kérdezne, hogy
miért tölt ez
el reménnyel…
kialudt dombokon
szánt a paraszt
emléke, ősapái
földjein
temérdek szeméttel
hódit a XXI. század.
katonái nem félnek
romba dönteni a múltat,
de jövőnk rég
belehorpadt és az idő
kies szikláin fájdalmat
szül napvilágra jelen
korunk bölcs és erős
kapitánya: az értelem.


Megjegyzés: 2010.11.10.

Elmélkedés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Savallo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 325
Regisztrált: 1
Kereső robot: 27
Összes: 353
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.266 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz