RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2010-10-26 22:41:03, 863 olvasás, avenraa , 38 hozzászólás
Mikor megjössz, szűz szellőkké széled a vihar s ágára alél a falevél, megbékél görcsös jajaival a sziklának ütközött gyökér. Löszméhében kiforr, elcsitul a hordót lakó bordó zsongás, fényes pohár falához simul a gyöngykarimás ízborzongás. Magára zárja a kertkaput harmatlesén a pázsit, s az éj ásítva nyeli a tegnapot – a holnap már más itt, megjöttél.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς