Navigáció


RSS: összes ·




Mese: Azt álmodtam, hogy azt álmodtad…

, 1225 olvasás, Syringa , 25 hozzászólás

Ezerszín

Azt álmodtam
hogy azt álmodtad, holnap együtt emelkedünk az égbe.
Tengerébe együtt merítkezünk
lelkünk együtt terítjük fényre.


Kérdeztem
megvan-e még a szárnyad, s hogy tartjuk örök lángon a vágyat?
Bőrünk illatán emelkedünk - mondtad -
odafönt vetünk neki ágyat.


Kérdeztem
mit vigyünk magunkkal, hogy ne kelljen hiányt szenvedned?
Elég lesz, ha ketten leszünk - mondtad -
az egész világot szeretem benned.


Kérdeztem
magunkkal visszük-e az erdőt? A fákat hogy mozdítjuk el innen?
A virágokat is visszük - válaszoltad -
a szívünkben elfér minden.


Kérdeztem
mi lesz a csontjainkkal, mert én azokat is szeretem benned…
Nem válaszoltál. Csak döbbent szerelemmel n é z t é l
a csontig hatoló csendben.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Mese
· Írta: Syringa
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 168
Regisztrált: 1
Kereső robot: 38
Összes: 207
Jelenlévők:
 · PiaNista


Page generated in 0.1227 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz