Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Darabok az álmok szövetéből #4

, 664 olvasás, adamrepa , 0 hozzászólás

Álom

Lehetőségeket írt, egyfajta telítettségbe kapaszkodva. Elképzelései súlyának minden atomját érezte. Lassan, de megmenekült mindentől, ami felidézhető, ahogy emlékei éterivé váltak számára. Érzékelte gondolatai nehézkes lángját és a sötétséget élete mélyében.

A betűk ködös elemekként tértek vissza csontjai mélyére. Sarokba szorított tényekkel fogalmazta újra a jövőt, mikor a hajnal lángja sötétségben találta. Napról napra fogyatkozott benne a magány, ahogy kiforratlanul, egyre inkább darabjaiban látta maga előtt a feltámadást - művein keresztül.

Szögekként verte deszkákba minden régi sikolyát, s próbálta megidézni legbelső energiáit egy utolsó álom erejéig.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: adamrepa
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 301
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 326
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2245 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz