Navigáció


RSS: összes ·




Szonettkoszorú: A Kozmosz jeledre vár X.

, 621 olvasás, kalmanbacsi , 1 hozzászólás

Elmélkedés

Sokasodsz tovább rombolva-teremtve,
a szabad akaratot nem azért
kaptad, hogy kéjjel ölve ontsd a vért,
de hogy tájolj a kozmikus terekre

a végtelen húrnyújtóin lengve.
Felelős vagy hát itt az életért,
bármikor megtérhet, aki letért,
míg ácsingózik a szeretetre.

Bármely gondolatod, melyet e Föld
megőriz, megvalósul, testet ölt,
nem Isten ítél, jöjj rá végre már!,

bordád közé úgyis besüt a fény,
billeghetsz bár a nemlét peremén,
önhitten várod, míg léted lejár.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Szonettkoszorú
· Írta: kalmanbacsi
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 85

Page generated in 0.0829 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz