Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hold-szerelem

2010-04-16 09:00:00, 534 olvasás, alighanem, 9 hozzászólás

Ültem a parton,
a tó tükrében
a Holdat láttam
magamat néztem.

Az Ő fénye
ragyogott bennem.
El sem hittem,
könnyemet nyeltem.

A Hold a barátom.
Eltűnik néha.
(Hopp, a vízből
ugrik egy béka,

ide hozzám,
pont az ölembe,
nem csókolom meg
féltékeny lenne

az én Holdam),
ki eltűnik néha,
de visszajön hozzám,
hisz a szándéka

tisztes, és rendes.
Nincs is baj semmi.
Most is éppen
kezd kerekedni.

Ezüst köpennyel
takar be engem,
Magába szívja,
pillangó lelkem.

S ha Holdam elfogy,
mert itt az ideje,
akkor én is
elfogyok vele.

Álom

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: alighanem
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 314
Regisztrált: 2
Kereső robot: 32
Összes: 348
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.5795 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz