Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hulla(dék)hegyek

, 763 olvasás, Lemli.Rozsi , 15 hozzászólás

Elmélkedés

Gyorsul a világ, gyorsulok vele én is,
unom a taposást, de a kényszer rávisz.
Tapos az élet, hát tiporok én is.

Megremeg a dobhártya bőszen fülemben,
mikor a műanyagflakon ropp, összemegy.
Madaram megriad, mi ez a nagy zaj?

Szelektív hulladékká válok majd én is,
mikor külön lesz majd az agy meg a kéz is,
kevés már a hely, azt mondja a rendszer.

-Nagy szemét az a 'szemét', ki idehozta
más országok bebálázott szemetét-

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Lemli.Rozsi
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 39

Page generated in 0.0827 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz