Navigáció


RSS: összes ·




Vers: XXI. századi kocsmadal

, 590 olvasás, Stargazer , 8 hozzászólás

Ezek vagyunk

Ma nem fordulunk nők után,
berúgunk és nézünk bután.
Nem gondolunk búra-bajra,
ráncokra, őszülő hajra.
Nem kellenek bölcs intelmek,
sem híradó, sem internet,
hiába minden érvelés,
csuklóimon az érverés
egyre gyorsul. Szóljon dalunk:
Igyunk, tompuljon az agyunk!

Sose nézd az élet hosszát,
ne írj erről most egy glosszát!
Inkább csapj a tenyerembe
s ülj vissza a fenekedre.
Igyál velünk és hagyd a bút,
politikát és háborút.
Nyakunkon a világválság,
szegénység már nem kiváltság.
Felejtsük a gondunk-bajunk:
Igyunk, tompuljon az agyunk!

Kit az élet sosem ért meg,
úgy marja, mint erős méreg,
enyhülését hol találja?
Nyelvét nyújtja a pohárba!
Felejtsd el az élet piszkát,
küldj egy mosolyt, frisset, tisztát!
Ne nyomja a bú a lelked,
ne kérj senkitől kegyelmet.
Te értünk, mi érted vagyunk:
Igyunk, tompuljon az agyunk!

Ez a hét is kőkemény volt,
akikről e költemény szólt,
itt ülnek most, szegény-árván,
megváltásra, jelre várván,
bánatuk fojtva pohárba,
nyelvük öltve a világra.
Nem szegi a szívünk kedvét,
hogy nincs erő amely megvéd
a haláltól. Ezek vagyunk.
Igyunk, hogy ne legyen agyunk!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Stargazer
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 21
Regisztrált: 0
Kereső robot: 11
Összes: 32

Page generated in 0.0393 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz