Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Magányos szonett

, 694 olvasás, Stargazer , 9 hozzászólás

Gondolat

Hát itt van megint. Leül mellém
mint nem kívánt régi barát.
Mázsás terhe nyomja mellem
s rám öntözi fanyar borát.

Nem segít az alkohol sem,
vers és zene elhagyott.
Csak ülök a néma csendben
(becsuktam minden ablakot).

Ha rámszakad az éjszaka,
orromban bor s a vér szaga,
a magány fog velem kezet.

Akárhogyan kínzott és mart,
elviselem, bármeddig tart,
de megszokni ezt nem lehet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Szonett
· Írta: Stargazer
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 16
Regisztrált: 2
Kereső robot: 10
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Antalpista
 · PiaNista


Page generated in 0.0485 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz