Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Remény

, 751 olvasás, inci , 5 hozzászólás

Megemlékezés

A pillanat ha elragad,
Ha őrzi még a titkokat
A percnyi tarka forgatag –
Talán örökre múlt marad.

Ha égre száll a csillagár,
Ragyogja – már estére jár.
A fán a gyertya lángra vár,
Ember fiára emberár.

Megérkezett a pillanat!
Az óra most éjfélt mutat,
De őrzi még a titkokat…
Fenyőn a gyertya lángra kap;

Világlik majd az éjeken,
Az égen és a földeken,
Lobogva hírt ad – Ő üzen.
A lélekmélyi félelem

Ma végleg eltöröltetik,
Ma megváltónk megszületik.
A múltba szállnak vétkeink…
A láng, s a lélek fényeit

Vetíti ránk a téli éj.
Fehér a táj, fehér a fény,
A forgatag, a hóesés,
Szavak maradnak félbe és

Megáll egy percre Betlehem;
s anyja szerető kezében
Felsír a kisded csendesen.
Ő az isteni kegyelem.

Áldott Karácsonyt!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: inci
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 6
Kereső robot: 12
Összes: 26
Jelenlévők:
 · arttur
 · Bánfai Zsolt
 · Destiny
 · Divima
 · hazugsagok
 · marisom
 · Tollas


Page generated in 0.0408 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz