Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A babaház

, 798 olvasás, doom , 2 hozzászólás

Halál

A babaház élettel tel,
zaja lebben falain át,
csábosan játszik, hol egyszer
drámát, másszor komédiát.

S amíg az előadás tart,
a pincemély éjjel teli,
talpak ropják, zongoraszó,
fénybe bújt lányka figyeli.

Halkan, mint a sóhaj szólnak,
Közelebb, közelebb te lány.
s pici arcuk, mi jónak
tükre volt, befödte az árny.

Egy alvó felnyitja szemét,
s vérvörös láng lobban rajta,
kaparva nyújtja rongy kezét,
sikolt a porcelán ajka.

Festett könnyei folynak, bája
mint a zajló jég szétreped.
Vászon karjában a bába
szótlan fogja a gyermeket.

S kik keresték a lányt,
fényük mi házra lenn villan,
Gyertyacsonk! A drága itt járt!
csak egy babaarcon csillan.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: doom
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 322
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 344
Jelenlévők:
 · Berpalota


Page generated in 0.1873 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz