Navigáció


RSS: összes ·




Vers: morzsákat sem

, 623 olvasás, Kazimir , 14 hozzászólás

Ezek vagyunk

rámömlött a mélysötét:
fekete volt a haja,
nézése mint az
orkán forgataga,
és az ajka
keserű kábulat…

pedig csak
szavakat akartam,
kisujjnyi lélegzeteket,
hogy megjegyezzem
illatod a számon.

kellett volna
koplaló időkre
csak morzsákat elrakni
belőled −
ha jönnek
magánysújtott
bánat-századok
még emlékezzem rád.

de nem tehettem,
mert súgták
a járdák
és a házak
napkeltébe holt falai:

máshoz mentél haza.

Megjegyzés: 2008.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: Kazimir
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 151
Regisztrált: 1
Kereső robot: 36
Összes: 188
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1438 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz