Navigáció


RSS: összes ·




Mese: Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. Holdfény manó meséi, első mese

, 2951 olvasás, Pável Colton István , 8 hozzászólás

Gyerekeknek

Mese a Föld Tündérről

Minden gyermek őszinte barátja Holdfény Manó, a jó holdlakó. Holdfény Manó különös járművén, a holdfényen szelte át a hatalmas űrt, hogy útjának végén kis szobánkban landoljon, és mosolyogva szóljon hozzánk:
- Itt a jó manó! Huss! Messzire fuss csúf ború!
Mennyi kaland, mit ez az érdekes manó megélt. Nos, hallgassuk csendben, Ahogy nekünk ma a Föld Tündérről mesél:

- Már három napja esett az eső, csuromvizes volt minden, tér, az utcák, az erdő a legelő. Búsultak az emberek, az állatok. Néhány kishitű ember elméjében fel-felvetette fejét a haszontalan gondolat, hogy a nap már nem is jön elő többé. Csak néhány beavatott tudta, hogy mindez miért történik így. Mivel őszintén hiszem, hogy te, aki e mesét hallgatod, vagy éppen te magad olvasod, egyáltalán nem vagy rossz. Sőt, e naptól egy parányit még jobb is leszel, ezért mesélem el e nagy esőzés okát.

Föld Tündér elvesztette a jókedvét, és három napja szünet nélkül könnyezett. Bizony, kis barátom. Ilyenkor a bánat felhői úsznak az égen, a fejed felett és belőlük az esőcseppek, mint a tündér szeméből a könnyek hullnak közben, könnyen. Persze, a jókedv és a bánat egymással váltótársak, de az mégis csak sok, sőt, inkább már elég, ahány könnycsepp elhagyta a bűntelen szépség kék szemét. Búsult ő, mert épp egy hete nem énekelte senki úgy, mint rég, kedvencét, a szép gyermekdalt. Már-már attól félt, hogy sokan el is felejtették a kedves sorokat, amely így kezdődik: "Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaim megfagynak!" Ez az, ami olyan fájón hiányzott, hogy a mécses is eltörött nála. De mi ez a nesz, amely hirtelen megtöri a csendet? Igen, egy apró óvodában, a játszószobában az óvó néni csengő hangon szól a nagycsoportos gyermekekhez:

- Gyerekek, most énekeljük együtt, de előbb fogjuk meg egymás kezét! Ha szépen énekelünk, talán a Föld Tündér is visszanyeri jókedvét, hiszen, ha nem áll el az eső, a holnapi kirándulásunk is elmarad.

Így történt, hogy a gyermekek egytől- egyig, lelkesedve egy kört formázva álltak, és míg fogták egymás kezét, az óvó néni közben furulyán játszotta a kísérő zenét. "Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaim megfagynak!"

Lássatok csodát! A felszakadozó felhők közül, előbb, mint egy hívatlan vendég oly bátortalanul, majd pár perc múlva - a napsugár -, mint aki hazajött újra, úgy nézett szét, és ettől a derék tündér is megtalálta rég elvesztett mosolyát. Amíg az ismerős gyermekdal hangjai szóltak a kis óvodában, addig az utcákon lassan az esernyők is eltűntek az emberek feje felől. Néhány óra múlva ugyan ki is emlékezett az elmúlt mélabúra?
De úgy ám!

Pável István

Megjegyzés: Köszönet az Irodalmi Rádió, számomra ismeretlen munkatársának, aki a mese szövegét gondozta, és ezzel lényegesen elfogadhatóbbá tette.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Ez a mű audio formában is megtalálható az oldalon. A mű audio formátuma:

Holdfény manó meséi, elsõ mese


Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gyerekeknek
· Kategória: Mese
· Írta: Pável Colton István
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 13
Összes: 29
Jelenlévők:
 · gszabo
 · Kavics
 · Szati


Page generated in 0.0385 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz