Navigáció


RSS: összes ·




Vers: neszezés

, 747 olvasás, Kazimir , 38 hozzászólás

Elmélkedés

legbelül
csak fekete volt
és a fagytól
üveggé rémült tavakra
rajzoltam a halált

szemeim vérkövekké váltak
s mindahány búcsúmnál
vörösbe fordult
pillantásaimtól
a nyár

(csak ez jutott
sötét hangú madarak
és illatos képzelgések
álmaimban)

láttam szerelmeket
szeretők alatt
lepedőkbe nyögni
a nevem −
láttam úgy sírni
anyámat
miképpen sírnak a diófák
ősszel leveleket

én sosem voltam más
csak feledhető neszezés
hideg asztalfiókokban

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kazimir
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 2
Kereső robot: 15
Összes: 23
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.0369 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz