Navigáció


RSS: összes ·




Vers: neszezés

, 743 olvasás, Kazimir , 38 hozzászólás

Elmélkedés

legbelül
csak fekete volt
és a fagytól
üveggé rémült tavakra
rajzoltam a halált

szemeim vérkövekké váltak
s mindahány búcsúmnál
vörösbe fordult
pillantásaimtól
a nyár

(csak ez jutott
sötét hangú madarak
és illatos képzelgések
álmaimban)

láttam szerelmeket
szeretők alatt
lepedőkbe nyögni
a nevem −
láttam úgy sírni
anyámat
miképpen sírnak a diófák
ősszel leveleket

én sosem voltam más
csak feledhető neszezés
hideg asztalfiókokban

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kazimir
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 30
Jelenlévők:
 · boszorka
 · GoldDrag
 · hazugsagok
 · marisom


Page generated in 0.0419 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz