Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Csattanó maszlag 6

, 477 olvasás, wokendreamer , 4 hozzászólás

Felnőtteknek

16:55 Nemeza ház kertje

Másiklajos kerek húsz percet töltött azzal, hogy a kapun csüngő és vadul csaholó kutyákat elzárja a házba. Ezek után végre bejöhettek a lányáék.
"- Nahátmán mennyire örülünk, hogy má végre itten vagytok, igaz drágám?"- mondta nyálasan Ágica, és mint egy nyúlbundába bújt rinocérosz édesen Másiklajoshoz simult:
"– Apátok, mán úgy várt tikteket, mán négy nappal ezelőtt megfőzte a kedvenc kajátokat."
Sára színpadiasan tapsolt és aprókat ugrált örömében: "- Csak nem csirkefejragu, szárított lebbencstésztával?"
"- De bizony!" – mondta Másiklajos büszke mosollyal, majd egy cuppanós puszit nyomott Ágica zsírtól fénylő homlokára.
Töki a háttérben köhögésszerűen öklendezett egyet.
Másiklajos ekkor vette észre Töki ujján a hűtőrácsot:
"- Mi a lófasz az a kezeden?"
"- Izé… légterelő. Csak behoztam. Nehogy má valaki… érti? Télleg nincs egy harapófogó a háznál?"
Sára és Ágica a háttérben sugdolóztak, majd hirtelen Ágica felkacagott. Másiklajos értetlenül nézett körül magán, aztán váratlanul és érthetetlen hangsúllyal megszólalt:
"- Innék egy sört!"

A Nemeza házba – mikor jött valaki - teljesen megváltoztak a hatalmi viszonyok. Ágica, aki mostoha anyja volt Sárának - és tulajdonképpen a kutyákat kivéve mostohája volt mindenkinek - ilyenkor visszavonult, és igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy ő egy esetlen prédaállat, aki vezetésre és irányításra szorul. Bár mindenki látta, hogy kilóg a lóláb, de ezt is ráhagyták Ágicára, mint ahogy azt is, hogy remek szánhúzó kutyafalkája van. Másiklajos ezt a látszathatalmat mértékkel ugyan, de olykor gyakorolta - és itt hangsúlyozni kell, hogy mértékkel - mert nagyon jól tudta, hogy ennek később még megissza a levét - de olyan jól érezte magát ilyenkor!

"- Asszony! Hozzá mán egy sört!" – mondta Másiklajos szíve minden örömével és szemmel láthatóan éveket fiatalodott.
"- Majd az ebédhez iszol drágaság…"
"- Én mostan akarok egy sört! Eriggyé oszt hozzá egyet!" - mondta erőltetett kacagással és egy "kihallottmárilyet" nézéssel végig bámult a hallgatóságon, akik zavart tekintettel visszamosolyogtak rá. Ágica elindult a frizsider felé és édesnek tűnő mosolygás közepette hüvelykujjával jelezte férjének, hogy ez volt az első. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Ágicának nemigen kellett számolásra használnia a másik kezét, mert Másiklajos rendszerint az ötödik kiharcolt fölénye után - mint egy diák, aki a vakáció utolsó napjait éli - mély letargiába esett.
"- Na! Eriggyetek befele! Oszt addig én meg beállok a kocsival!" - mondta Másiklajos, miután egy emberest böfögött a dobozos sörtől.
"- Haggyamán majén beállok!" - mondta lelkesen Töki és gyomrában enyhe remegést érzett.
"- Nem féről te itten be." - mondta Másiklajos, miközben kinyitotta a kaput és barátságosan vállba ütötte Tökit.
Töki miután kikászálódott a szőlőoltványok közül elhatározta, hogy nem enged jövendőbeli apósának. Égett benne a bizonyítási vágy, és ellenkezésre nem hagyva időt, a kocsiba ugrott és beindította. Az első gyomorgörcs akkor kapta el, amikor reccsenősre sikeredett a hátrameneti fokozat kapcsolása, és ezen mindenki harsányan nevetett. De Töki vérszemet kapott. Teljes gázt adott, és szinte berepült az udvarra, a virágágyás szélét letarolva ezzel. Két lábbal a fékpedálra ugrott és a gyöngyödző homlokáról lecsurgó izzadságcseppek homályában Ágica megbocsátó tekintetét kereste. Hasztalan.
Töki páni félelemmel az arcán előremenetbe kapcsolt és nyomott egy kövéret. A kipörgő kerék, mint egy aratókombájn úgy szórta hátra a virágcsemetéket. Töki már nem keresett semmilyen megbocsátó tekintetet. Bár a pánik torkon ragadta és erősen fojtogatta őt, mégis sikerült egy skizofréniás sikolyt kipréselnie magából és minden ésszerűséget nélkülözve hátramenetbe kapcsolt újra, majd egy kilencvenfokos kanyart beiktatva, abba a mély gödörbe landolt, amit Sátán a vezérkutya hajnali 3 óra 20 perckor kikapart.
A végeredmény lesújtó volt. A kocsi tengelyig süllyedve, egy hobbykert módszeres és kíméletlen kiirtása után leállt. Töki remegett. Megpróbált kiszállni a kocsiból, de az oly mélyen ült, hogy az első ajtót képtelenség volt kinyitni. Remegő térdekkel hátramászott, kivergődött a kocsiból, és mint egy vesztes hadvezér, fejét mélyen lehajtva csendben állt. Kerülte a szemkontaktust. Megszólalni nem tudott. Gyomra egy teniszlabdányi gömbre zsugorodott össze.

Másiklajos miután kiélvezte diadalának minden pillanatát, "lásdmegmondtamöcsém" hanghordozásban odalépett a némasírásba burkolózott Tökihez.
"- Na öcsém aszitted kemény vagy, mint a WC deszka mi?"
Töki elfehéredett. A fejében szundikáló apró, gonosz mozigépész, a WC deszka szóra felkapta fejét, és "A reggeli fürdőszoba jelenet nagymuterral" című filmet fűzte be, és kaján vigyorral Töki retinájára kezdte vetíteni.
"- Asszem a WC deszkát, ma nem kéne emleget…" - mondta köhögésszerű makogással Töki - és mondandóját azért nem fejezte be, mert Másiklajos bokájára hányt.

Folyt. köv.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Próza
· Írta: wokendreamer
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 3
Kereső robot: 12
Összes: 33
Jelenlévők:
 · Jood_Annon
 · léna
 · Öreg


Page generated in 0.0395 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz