Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Csattanó maszlag 4

, 467 olvasás, wokendreamer , 5 hozzászólás

Felnőtteknek

Délelőtt 11:02 Kabátfa poros utcája.

A falu apraja-nagyja - amíg Másiklajos és a kutyafogat a prérin száguldozott - különböző pótcselekvésekre kényszerült. A kis srácok egymás haját fésülgették és anyjuk lengyel sminkkészletéből elcsent, fekete szemceruzával rajzolták körül jellegtelen szemüket. A kislányok futballoztak, súlyt emeltek és néhányan seprűnyélből átalakított fénykarddal püfölték lilára egymás kézfejét. Az elhízott háziasszonyok fogyókúrás recepteket cserélgettek, a mamókák protézist. A férfiak sörrel kezükben, a rögtönzött gulyás mellett hangosan vitatkoztak azon, hogy melyik főúton kellene traktorokkal félpályát lezárni, és most miért is tüntessenek tulajdonképpen. A plébános miután felhagyott a kis srácok simogatásával, az öregemberek mellé telepedett és a demizsonokban kiforró friss mustokat kóstolgatta sorjában.

Aztán a fák mögül feltűnt Másiklajos. Most a szokásosnál is lassabban jött, ezért a nézelődők még időben rendezhették soraikat.
Másiklajos csatakosan, talpig átizzadva, karjaiban az elfáradt dakszlikkal a ház felé tartott. Már tudta, hogy az asszony megint korholni fogja, csupán az nem volt még világos számára, hogy miért. A combjaira és átizzadt hasára tekeredett pórázból képtelen volt szabadulni, ezért apró lépésekkel, - mint egy kezdő kötéltáncos az élére állított deszkán - a kapuhoz settenkedett. Tett egy felesleges mozdulatot. Lehajolt, hogy a kapu résén belessen, mikor Sátán, aki az elviselhetetlenül büdös honalj alatt utazott, Másiklajos fülcimpájába mart és féktelen ugatásba kezdett. A többiek szolgamódon leutánozták a vezérkutya ténykedéseit, és épp ahol csüngtek a szuszogó férfi testén belemartak a húsába, és éktelen csaholásba törtek ki. A békés nézelődők közül többen a földre vágódtak és visítottak a mértéktartóbb szemlélődőknek olybá tűnt az egész, mintha egy feldíszített, mozgó karácsonyfát megtámadtak volna a díszek.
Ágica a kapunál termett, és egy mozdulattal berántotta a fájdalomtól visítozó férjét.
"- Gyere má be te barom! Nem látod, hogy rajtad röhög az egész ucca?"

Kora délután13:07 ismeretlen dombok környékén.

Töki a motorháztetőre tenyerelt és feketéllő körmével vonalakat húzott a poros fémlemezen. Sehogy sem akart összeállni a térkép, amit tegnap este a google segítségével úgy gondolt, hogy örökre a vizuális memóriájába égetett.
"-Itten vagyunk mostan!" – gondolkodott hangosan és mutatóujjával az ablaktörlőlapátra bökött. Sára a kocsi oldalának dőlve napoztatta falfehér arcát, miközben frissen épített püspöklila színű műkörme szépségében gyönyörködött, és szinte teljesen behorpadt arcszerkezetével mélyet szívott a cigarettájába.
"- Töki? Mán az apámékná kéne lennünk, nem gondolod?"
"- Mi a kurvafasságér nem hatycc nyugottan gondokodni? Asszed olyan eccerű eligazodni a kibaszott sok ákom-bákom közt? Valaho itt kellene jobbra sodródni, hogy ha felűrő gyüttünk… Meg van!" – tört ki hangosan Töki. Pillanatnyi örömét nem tudta kontrolálni és mutatóujjával a fekete légbeömlő nyílásra bökött. A sokéves napszítta műanyag nem volt képes ellenállni a behatolásnak és megrepedt. Töki felüvöltött:
"- A kurvapicsaéletbe! Hozzá mingyá egy csavarhúzót bazmeg! Beszorút az ujjam!"
Sára a frissen épített püspöklila színű műkörmére ügyelve óvatosan kivette a kulcsot és hátrarohant a csomagtartóhoz. Gyorsan felnyitotta és mögéhajolva fuldoklani kezdett a visszatartott néma röhögéstől.
Egy traktor pöfögött melléjük és megállt. Töki idegesen hátra szólt:
"- Mi a picsa van már?"
Sári a csomagtartó takarásában továbbra is fuldoklott.
" - Agyiste!" – köszönt a traktoros. "– Mi csinának erre felé?"
" - A izé…"- nyögte ki Töki és másik kezével próbálta eltakarni a beszorult ujját. "– Sári hozd már azta kibaszott csavarnyúzót!"
A traktoros csípőre tett kézzel hol az óbégató férfira, hol a kocsi hátulja mögött guggoló lányra tekingetett és sehogy se sikerült megfejtenie, hogy mi a szitu.
Töki a motorháztetőre feküdt és azt próbálta eljátszani, hogy valamit nagyon keres:" - Segíccsen má neki legyen szíves!" – és fejével hátraintett.
A traktoros a kocsi mögé lépett és azt látta, hogy a lány befogja az orrát, szinte fuldoklik és potyognak a könnyei.
"- Mi történt itten?" – kérdezte a férfi.
Sára halkan és cincogó hangon próbált beszélni, ami nehezen ment, mert közben az orrát nem engedte el: "- Bessssssz… be… be… ssszorút… ujja" – nyögte ki és két kezét a szájához tapasztva a közeli bokorba szaladt.
A testes férfi végül megoldotta a problémát. Egy feszítővassal kipattintotta az egész megrepedt szellőzőrácsot, melynek vékony lamellái teljesen Töki ujjába fúródtak. A segítőkész férfi még azt a szívességet is megtette, hogy a poros motorháztetőre lerajzolta a helyes utat. Töki porig alázva, de hálát rebegve a kocsiba szállt és könnyes szemű párjával elhajtott.
"- Meg ne szólajjá bazmeg!" – köpte ki Töki, miután kifordultak a főútra. Úgy száz méter után az út elágazott. Balra fordultak. Töki kiszállt a kocsiból és a motorháztetőn ellenőrizte, hogy jó irányba fordultak-e. Csendben visszaült és megfordult a kocsival. Aztán megint káromkodott egyet, mert az ujjára szorult szellőzőrács kanyarodás közben a műszerfalba ütközött. Ezek után csend lett. Olyan nagy csend, hogy az óriás esőcseppek koppanását is hallani lehetett az ablakon és a motorháztetőn is.
"- A picsába! Elveri a jég a térképet!"
"- Ez nem jég. Csak eső."
"- Nem mindegy, hogy mi a fasz? Nemérted? Elmossa a rajzot! Aggyá egy cerkát meg egy papírt, de kurva gyorsan!"
Sára a sminkes batyujába keresgélt – persze óvatosan ügyelve a frissen épített műkörmére- és egy szemceruzát halászott elő:"- Csak ez van! Vékonyan rajzójj vele, mert drága vót!"
"- Kinemszarjale!" – vágta rá Töki, miközben a megmaradt ép kezével a barna csomagolópapírt szaggatta le a turmixgépről, amit ajándékba hoztak.
Sára az alsó ajkába harapott, miközben a szélvédő előtt topogó Tökit figyelte, akit láthatóan nagyon zavart a kis műanyagrács az alkotásban. Ezután Töki behuppant az ülésbe és teljes némaságba burkolózva firkálgatott. Sára csak akkor mert megszólalni, amikor szemceruzája teljesen elkopott és a papíron apró fenyőfácskákat és legelő birkákat vélt felfedezni:
" - Gondolom mostan nagyon örűsz seggfej!"
" – No itt a térkép! – dobta át a másik ülésre Töki a csomagolópapírt és a szemceruza csonkot. "- Oszt le ne vedd azt a kibaszott ujjad, arró a kibaszott szaggatott vonalró, mer mégecce nem szeretnék erre a kibaszott helyre kilyukadni! Világos?"
"- Anyádat!" Sziszegte Sára két atom-slukk között és a kezébe nyomott térképen a szaggatott vonalon pihenő, püspöklilaszínű frissen épített műkörmében gyönyörködött.

Megjegyzés: Folyt. köv.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Próza
· Írta: wokendreamer
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 33
Jelenlévők:
 · Kavics
 · Kovács Sándor
 · Nikolett
 · vargaistvan


Page generated in 0.0397 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz