Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kiárusítás

2009-09-15 08:00:00, 548 olvasás, fefo, 1 hozzászólás

Az élet peremén
árulom magam,
kopott kosaram rejti
minden kimondott szavam,
de nincs rá kereslet,
nem kell a múlt idő,
hiába rángatom elő
könnyekkel festett
bíbor bársonyomat,
hiába terítem föléje
legszebb álmaimat,
örömeim táncos fényvirágát,
csillagokkal sziporkázó boldogságát.

Hát csak ülök itt egyedül a sarkon,
sorra veszem, megforgatom,
elolvasom, számon tartom
mindazt aki voltam,
mindazt, amit egy kis foltban
zsugorodott múmiaként
rejt majd a végtelen idő.

Elmélkedés

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: fefo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 17
Jelenlévők:
 · Tollas


Page generated in 0.0216 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz