Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az állatorvos válaszol II.

, 962 olvasás, barnaleslie , 0 hozzászólás

Somolygó

Tisztelt, Mr. Garay!
Szívemből szólnak szavai,
melyek szerint,
lábbal jobban járnának halai.
Felvetését igazolják
a hajdani bagdadi haltani szaki,
Hal Ali tanai.
Az ódon mű, minden bötű
tekintetében helytáll,
s amit feltár
cseppet sem silány,
íme a fő csapásirány:
csípőficamos halakról alig hallani,
s be kell vallani,
ez a jövőben is így fog zajlani;
létszámuk tovább fog pangani.

S igazolást nyert e magvas,
bölcs gondolat,
hisz ily tünetekkel
azóta sem fogtak ki pontyokat.
E vezérfonalat követve következik,
hogy roppant előnyös,
ha hal és láb szövetkezik.

Amennyiben lábuk volna,
mind örömmel gyalogolna,
szökdécselne vagy loholna;
nem víz alatt bajlódnának
kámpicsorba görbült szájjal;
sebes vágtában futnának,
versenyezve az uszállyal.
S pont kerülne a poronyt nélküli ponty
utódlásának sikamlós síkjára,
hiszen a lábak lehetősége által
tán kialakulhatna egy álhal,
s azon halvérűeknek is
kikben nincs meg a szenvedély szikrája,
mégiscsak lehetne, ha más nem is: két lábikrája.
S nem lehetne őket kicikizni,
mert nem tudnak vizibiciklizni.
S micsoda túlsúlyos mázli:
nem kellene őket kihorgászni!
Létrán tudnának kimászni
a vízből,
arányaiban úgy nyolc a tízből.
S lelkükön beforrasztaná a heget,
ha megpillanthatnák a kéklő eget.

Persze nadrág is kellene rájuk,
meg zokni,
nehogy megfázzon a bokájuk;
de ezt nyilván meg tudnák szokni.
A cipő hasznáról már nem is szólva:
a patátlanok talpán nem eshetne csorba,
ha belelépnek egy cápavicsorba.
A csikóhal meg vígan trappolna,
ha csülkei meg volnának patkolva.
S ha konflist kötnének mögéje,
láthatnánk hegyiről tövére,
miként nő fölénye
a környezetkímélő tengeralattjárók
körébe’.
A sült hal sem jönne zavarba,
ha égne a gyomra vagy a talpa
a tepsiben,
kiugrana onnét sebtiben.
Sőt, a tengerfenéken épülhetne korzó,
amolyan sétára toborzó,
ahol a halak vasárnap délután,
egy kiadós kaviár után,
bámészkodva, nézelődve
(most majdnem azt írtam: karöltve),
flangálhatnának kedvükre fesztelen;
persze ünneplőbe, nem meztelen.

S őnáluk a bokasüllyedés
- mint a merülés szerves eleme -,
nem kór volna, hanem a fürdetés,
a lábmosás legeslegeleje.
S ha a repülőhal lúdtalpas lenne,
néki az ortopédus így üzenne:
Önnek csak úgy okozhatok örömet,
ha jócskán túllépem hatáskörömet,
s adottságait figyelembe véve
átküldök önhöz levélbe’
egy igénylést
szárnyas lúdtalpbetétre.

S mi tagadás,
kihalna a faji kitagadás,
mert leplezhetővé válna
a lábnak egy kínos hatása,
a bálna krónikus lábizzadása;
hiszen a haltalp izzadsága
a közeggel eleggyé egyedve
jótékonyan hatna az izzadó egyedre.

Remélem, ezek után mindenki hisz abban,
hogy két lábbal járnának az iszapban.
És sokkal több erejük maradna plusszban,
tobzódnának szuszban,
ha a merülés és felszínre kerülés
békatalpas cuccban zajlana;
ez volna egy új kor hajnala,
erre a halvérű hajlam hajlana.

De sajnos, nem elég, hogy lábuk nincsen,
s nem futkosnak tengerszinten,
az úszással is hadilábon állnak
(ez utóbbival aligha kalimpálnak),
hisz szabályosan eltempózva
se mellen, se háton, se pillangózva,
sem úgy, mint egy villanypózna,
nem láttam még halat úszni,
csak uszonyát húzni, nyúzni
evickélve, sodródva, lebegve,
fáradtságtól remegve,
csatakosan, izzadtan,
de mégis higgadtan.
Mert egy se bőg,
van bennük valami furcsa gőg,
valami makacs tartás, önfegyelem;
én ezt már réges-rég figyelem:
dacára, hogy sorsuk ily mostoha,
ajkuk egy zokszót nem ejt ki soha…

Türelemre intem tehát, Mr. Garay,
s drukkolok, hogy ne lábatlankodjanak halai.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: barnaleslie
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 27
Jelenlévők:
 · legna
 · léna
 · Öreg
 · PiaNista


Page generated in 0.0387 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz