Navigáció


RSS: összes ·




Vers: betondarabok

, 539 olvasás, Kazimir , 21 hozzászólás

Elmélkedés

már annyit írtam
télről,
nyárról,
szerelemről,
hogy ujjaim
belesárgultak a szóba,
és izmaim megfeszültek,
annyit kapaszkodtam!

úgy félek, hogy csak
hó marad majd
utánam,
hogy szemem
barna fészkét
széthordják
szörnyű varjak.

úgy félek, hogy kifordulok
magamból, mint
kézre éhes kesztyű,
s meglátod, hogy
bőröm alatt nincs
se hús
se vér…

csak rideg betondarabok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Kazimir
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 30
Jelenlévők:
 · Kavics


Page generated in 0.0418 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz