Izgágaságom mértékkel halad,
és ha tudnád, hogy bőszít
a muszáj-akarat,
képlékeny testemből
nem tépnél húst.
Begyűröm ezt az izzadt inget
nadrágom alá, hogy ne lásd,
miképpen taroltad le szívem
mindkét elfáradt pitvarát.
A muszáj-érzés megnyitja vénám,
domború hegek sírnak karomon
és a létezés újfent kínokba torkollik
minden elcseszett nyári hajnalon.
Köpetem renyhe bélműködést sejtet,
az izmok feladják meddő harcukat
és árulásod nyilvánvaló síkján
skizofrén lényeid mutatják arcukat.