Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Gyöngyházest

, 697 olvasás, inci , 10 hozzászólás

Néhány szóban

Akár az olvadó hegyek,
Oly fáradt, szürke most a fény.
Tövén a lusta képzelet
Egy pilleszárnyú lenge lény.

A szürke napfény elmereng,
Amint találkozik veled.
A ködben arcod feldereng,
De szertehullt a képkeret…

Virágra szállott kismadár
Rikoltja égre hangosan,
Magasba ért a víg batár,
A szürke napnak vége van.

Megjegyzés: Szeged, 2009. június

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Vers
· Írta: inci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 9
Kereső robot: 10
Összes: 32
Jelenlévők:
 · arttur
 · Bánfai Zsolt
 · Destiny
 · Divima
 · hazugsagok
 · Kavics
 · nagyvendel
 · PiaNista
 · Ravain
 · Securus


Page generated in 0.0513 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz