Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: … nap

, 459 olvasás, RealEnigma , 1 hozzászólás

Elmélkedés

Kék és narancssárga, arany és bíbor. Ha becsukom a szemem akkor is látom. A nap éltető melegét is érzem, ahogy a lét minden kis mozdulását is, ha akarom ha nem.
Olyan jó élni. Olyan csodálatos, hogy kaptam e létet, melyben ráhatásom nélkül olyan az elrendezés és megrendezés, amilyen.
Az vagyok aki, s már nem is akarok más lenni, csak önmagam. A nap melegét sem szereti mindenki, mert olykor éget, vagy ép elbújik a felhők rejtekébe… mindig mindenkinek nem okozhat örömet.
Mégis így jó és elfogadjuk, mert a teremtés megalkotta és így alkotta meg.
Mi emberek is egy egy nap vagyunk. Ki fényesebb, ki halványabb, de mindannyian életerők és éltetők vagyunk, s ragyogunk. Az energia minannyiunkból sugárzik, csak sokan takargatják azt, mint amikor felhő mögé bújik a nap. Azért mi még tudjuk azt, hogy ott van, csak most éppen elvonult és nem akar tündökölni nekünk.
De egyszercsak feloszlanak a felhők és kezdenek kibújni az árnyékból a sugárnyalábok, s kezd a rét minden fűszála csillogni, aranyban pompázni. A szellő is boldogabban viszi a meleget tova, ahogy mi emberek is jobb szeretjük a szép szavakat és érzéseket, mint a borongós bánatos meséket.
… íme az én mesém, ami kora reggel kipattant a fejemből, remélve azt, hogy a napom vidámabb lesz ettől, s talán akik olvassák is úgy gondolják majd: ez a lány egyszer még tündökölni akar…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Ez+az
· Írta: RealEnigma
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 19
Regisztrált: 3
Kereső robot: 12
Összes: 34
Jelenlévők:
 · hegeanna
 · léna
 · PiaNista


Page generated in 0.0401 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz