Akula: 113800 óra III. rész (novella)
Megjelent:
Témakör: Misztikum



113800 óra III. rész

Már beesteledett, mire Géza visszatért a lakásomba. Ránéztem a faliórára, még három perc volt hátra 6 óráig:
- Nos, készen állsz? - kérdezte Géza
- Igen, részemről mehetünk.
- Nagyszerű! A találkozó a kubikos lakásán lesz este 6 órakor.
- És hol lakik az illető?
- Egy másik randa betonkaptárban. Csapó utca 76. VIII. emelet 30. ajtó
- Akkor miért csak most jöttél? El fogunk késni! Mindjárt 6 óra!
- Nem fogunk elkésni, nyugi! Most is új dologra foglak megtanítani. Amíg a fizikai testedben voltál bezárva, a tér és az idő tartott fogva. Ha el akartál jutni a tér „A” pontjából „B”-be időre volt szükséged, miközben energiát használtál fel a helyváltoztatás során. Kísértetként nincs szükséged időre a helyváltoztatáshoz! Számunkra helyváltoztatás esetén, csak a tér létezik, az idő nem!
- De, hogy jutunk oda?
- Nagyon egyszerű! Csak gondolj a lakcímre amit az előbb mondtam neked. Megjegyezted?
- Igen!
- Akkor háromig számolunk, és indulás! 1, 2, 3!
És abban a szempillantásban ott voltunk a kubikos lakásán. Két szobából állt, konyhával és előszobával. Az egyik szobában egy asztal volt műanyag fóliával letakarva, rajta pedig ott virított Géza koponyája. A kubikos fel-alá járkált a szobában időnként az órájára pillantott. Úgy láttam, mintha valami energiamező vette volna körül a testét, amelyben színes kavalkádként keveredtek az érzelmei és a gondolatai. Ilyen lenne az aura? Pontban 6 óra volt, tehát az orvostanhallgató bármelyik pillanatban megjöhetett. Mikor járkálás közben felénk közelített furcsa nyugtalanság vett rajta erőt, és meredten bámult ránk, mintha megérezte volna jelenlétünket. Az aurája színe is megváltozott és szaporábban vette a levegőt, valamint a lépteit is meggyorsította. Odalépett a koponyához, farkasszemet nézett vele, majd újra arra a sarokra meredt amelyben álltunk:
„Nézd már a kis beszarit, hogy fosik tőlünk! ” - vigyorgott rám Géza aki láthatóan élvezte a helyzetet.
Nem válaszoltam. Inkább a kubikost figyeltem aki elkezdett magában motyogni. Kicsit közelebb mentem hozzá, hogy halljam mit mond:
- Mit karattyol ez? - kérdezte Géza
- Azt hiszem a 23. zsoltárt kezdte el szavalni. - feleltem - „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm! ” (Zsoltárok könyve 23: 1)
Ebben a pillanatban megszólalt a kaputelefon. A kubikos abbahagyta a motyogást, és odasietett a készülékhez:
„Tessék?...... Á maga az?..... Hogy ketten vannak?...... Kérem jöjjenek be! Már nagyon vártam magukat! ”
Kisvártatva két fiatalember lépett be. Az egyik nagydarab volt és magas, a másik középtermetű, szemüveges és vékony testalkatú:
- Jó estét kívánok! – köszönt a nagyobbik – Jöttünk az áruért, megnézhetjük?
- Természetesen uraim! Itt van a szobában az asztalon!
- Figyelj Gerzson nem lenne jobb mégis inkább egy műanyag modell? - sopánkodott a vékony srác
- Viccelsz Egon? Műanyag koponyával akarsz nekimenni az anatómia vizsgának? Azzal nem mész semmire, már a beugrónál elvérzel! Hidd el egy igazi koponya anatómiai részletgazdagságával semmiféle műanyag vacak nem versenyezhet!
Körbeállták az asztalt és elkezdték vizsgálgatni a koponyát:
- Meg lehet fogni? - kérdezte Egon
- Egész nyugodtan fiatalúr! - felelte a kubikos – Már kifőztem!
- Nagyon jó állapotban van! - dicsérte Gerzson
- Nem túl magas a homloka! - mondta Egon – Bizonyára valami primitív buta ember lehetett!
Ezt a megjegyzést Géza láthatóan zokon vette:
„Te kis köcsög! Ezért még számolunk! ”
- Nézd már milyen rosszallóan néz rád! - nevetett Gerzson – Mintha fel akarna nyársalni az üres szemgödreivel! Vigyázz mit beszélsz mert még az éjjel meglátogat!
- Uraim kérem ne tréfáljanak! - mondta a kubikos – Ennek a koponyának lelke van!
- Persze, persze! - hagyta rá Gerzson – Na de térjünk a tárgyra! Mennyit kér a koponyáért?
- 300 forint!
- 200-ért ideadja? - kérdezte Egon
- Nem. Láttam ahogy a kollégáim ennél rosszabb állapotú koponyákat is eladnak orvostanhallgatóknak ennyi pénzért!
- Legyen 250!
Géza ekkor úgy érezte ideje rövidre zárni az alkudozást, ezért odament a közeli gardróbszekrényhez és jól megkopogtatta. Aztán odarepült a mennyezeti lámpához, mire az égő hunyorogni kezdett. Ezt a trükköt már az én lakásomban is eljátszotta, mikor még az élők sorában voltam.
- Rendben, áll az alku! - kiáltott fel a kubikos ijedten
- Gerzson, mi volt ez? Itt van a koponya szelleme!
- Ne beszélj marhaságokat Egon!
- De ez a kopogás!.... Meg az égő is elkezdett hunyorogni! Én nem veszem meg ezt a szart!
- Ember, térj már magadhoz! A hunyorgást szimpla feszültség ingadozás okozza!
- És ezek a koppanások?
- A központi fűtés nem egyenletesen melegítette fel a bútort. A hőmérséklet különbség miatt az egyes részek hőtágulása eltérő, ezért mechanikai feszültség halmozódott fel a bútor faanyagában. Amikor ez a feszültség kiegyenlítődik akkor lehet ilyen hangokat hallani! Úgyhogy hagyd szépen ezeket a transzcendens baromságokat! Orvos akarsz lenni, vagy sámán?
Erre Egon is lenyugodott. Kifizette a kubikost, majd Géza koponyáját a hátizsákjába tette:
- Na látod, erről van szó! Meglátod, egy ilyen koponyával mindjárt jobban megy a vizsgára való készülődés!
- Köszönöm a vásárlást uraim! Sok sikert kívánok a további tanulmányaikhoz! - köszönt el Gerzsontól és Egontól a kubikos
- Viszontlátásra!
- A viszontlátásra! - felelte a kubikos és látszott az arcán a megkönnyebbülés, hogy megszabadult a koponyától.

folytatása következik



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/161020