Cup-cup
Karjaidban pihenek
ölelésed élvezem
szorításod égies
tekintetünk eggyé lesz
Szemeiddel igézel
szavaiddal kényeztetsz
tudod jól, hogy mindettől
szívem lassan tiéd lesz
Arcunk mindjárt összeér
ajkaidra nézek én
éhes igény buzdít rá
s ha tehetném lecsapnék rá
Vágyaimat megérzed
közel húzol merészen
e mozdulattól íziben
szaporábban lélegzek
Egymást csúnyán ingerelve
kínzó idő gyötör minket
türelmetlen tüzelt percek
mire végre nekem esel
Puha ajkad úgy simogat
nyelved hegye csiklandozgat
e érzés immár kedvencem lett
függőséget keltesz bennem
Elválásról szó ne legyen
markolj tovább el ne engedj!
hisz csókod nélkül mit sem érek
cuppanódtól végre élek