Pálvölgyi Tekla: Bűntudat (vers)
Megjelent:
Témakör: Bánat



Bűntudat

Érzem a kínt, ami átölel engem,
s nem testileg, hanem lelkileg.
Úgy akarom, hogy fájjon, mint ördögnek az álom.

Vétkeztem. Ki bocsátja ezt meg?
Bút s komor hangulatot,
- mint Micimackóban a füles -,
adtam én egy ártatlan lelkűnek.

Kérdezem: Miért van bennem? Hisz ő jó volt hozzám,
s csalódott bennem megint már,
már érzem a távolságtartást.
Elfogadom, hisz nem árulok mást.

Köröttem emberek,
kik kétszínűnek hisznek,
s lehet igazuk,
de másfélét visznek.

Másfélét visznek,
mivel mások vagyunk.
Nem lehet mindegyikünknek
egy a gondolatunk.

Adott jellemet
mindenki magának leljen,
s sokan rátalálnak,
ám többen csak léteznek.

Léteznek úgy, ahogy vannak,
s ezért nincs bennük furdalás.
Lelkiismeretfordulás.

Én ennek ellentétje vagyok,
hisz sokszor vétkezem nagyot.
Mégis tudom, hogy megbocsát,
megbocsát a mindenhatóság.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/160930