Fehér Csaba: Szegedi anzix (vers)
Megjelent:
Témakör: Pillanatkép



Szegedi anzix

Különös ősz volt, október vége,
könnyű kabátban ültem a parton,
tán csak én láttam, el-elmerengve,
hogy a híd alá bukott az alkony.

Gázlámpák gyúltak, kék lett az idő,
csendben szökött csak a sistergős kút,
ásított egyet, halkult a város,
takarót húzott, aztán ágyba bújt.

Lomha uszályok ballagtak sorra
fehér habokkal, mint bús karaván.
Ébredt a hold is, csordultig telve,
tükörbe nézett, mosolygott magán.

A szőke folyón csobbant egy hullám,
gyerekek álltak a múzeumnál,
kőoroszlánok figyelték őket,
és azt morogták: "jaj, elszállt a nyár".

Aztán csak csend lett. Megdermedt minden,
hangtalan szunnyadt a házak teste,
elcsitult végül a nyüzsgő körút,
s holnapra vágyva, álmát kereste.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/160708