Érosz: Panasz (vers)
Megjelent:
Témakör: Fohász



Panasz

    Minden évben
    abban a gyönyörű fényben
    nekik senki sem örül
    Ha ott vagyok mindig
    olyan panaszosan sírnak
    Én csendet intek Uram
    ha társaságba hívnak
    Némelyik gyertya
    nem tudja hol van a határ,
    csak akkor hallgat el
    ha egy kőgalamb leszáll
    és gyászolók vállain megpihen
    Uram a hitem... a vár
    ez a hamis napsugár
    szobámban mécsesem
    Bocsáss meg ha
    némelyikre némán
    ráhagyom
    ha erős tekintettel hiába kértem,
    minden mondat ilyen:
    Miért nem én Uram?
    Mond meg, hogy miért nem?
    Ezek tudatlanok
    viasz és semmi több
    a sok panasz térdöl
    a földre lök
    Fényüknél Uram
    ma melengetem kezem
    maradhatnál
    de értem én ha nem,
    megdermedt ujjaim
    még nem borulnak
    maguktól össze.
    Fázom és vigasztalni jössz e
    hiába faggatnak
    csak sírok,
    mert nem tudom.



A weboldal neve:
Pieris · Πιερίς
interaktív kortárs művészeti portál
https://www.pieris.hu

A mű linkje:
https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/160705