Szabadság?
Nem úgy kaptalak téged
Megharcoltam érted
De semmi sem úgy lett
Ahogy ígérted
Azt mondtad
Ne téged csodálljalak
Hanem önnön magamat.
Hisz, Én Vagyok.
Én az Ember
Hogy veled szabad maradok
S' a tudástól
Majd mindent megkapok
Ha akarok
Igen. Ettem a fáról
Az almából
Mit te adtál kezembe,
Mi terhet rótt fejemre
De én akartam
Mindent megérteni
Amit Ember tudhat
Mit csak megtahulhat
Kerestem, kutattam
Miből van az élet
S' köröttem mindenhol
Szétszabdalt lények
Vizsgáltam kicsiny pontokat
Ragyogó éjeken
Mik izzó gömbbé váltak
A látcsővemen
De maga mögött hagyott minden
Halott teremtmények
Kiket nem rakhatok össze
Hol volt benn a lélek?
Titok lesz örökre
S' a Fiastyúk
Mit bámultunk a Lánnyal
Már csupán csak napok
Miket ezer képlet árnyal
Hiába, tudom már
Tudom, hogy működik
De megint elvesztettem
Valamit.
Most egyedül ülök
A kristálypalotámban
S' ezernyi könyv súlya
Nyomja a vállam.
Ám egyet nem tudok
Ettől kicsit félek
Belőlem hova lett
A lélek?
Tán elhagytam
Amerre csak jártam
Ezernyi darabban
Egy kihalt pusztaságban.
Mit magam mögött hagytam
Én az maga az Ember
Ki tanulni igen
De érezni már nem mer
Egykoron álmodtam
A Minden tudásáról
De nem tanultam semmit
A lélek haláláról
És minden mi az enyém
Elvész a mérhetőben.
A láthatóban
S' a nem érezhetőben
Hát hagyj engem magamra
Korlátot akarok!
Mely bezár ugyan
De kapaszkodhatok
Most, egy kicsit
Csak érezni vagyok.
2020. 12. 11.