Nővérem
Kertben játszottunk mint két tündér,
De te szépen lassan felcseperedtél.
Elérted a tinédzser kort
Mikor már szíved is dobol
Középiskolába mentél
Szép lassan el is felejtettél
Jöttek az új barátok
Nem kellettem a babákhoz
Hiányoztak az esti lelkizések
Mikor adhattam minden betegségem
Van egy név mély örökre titok
A szíved neki mindig kinyitod
Sokszor tette ő már tönkre
Nem hitt az igaz törődésben
Ragasztottam én már szívet
Sajnos ereje annak már nincsen
Mindig engem gondolsz rossznak
Pedig én vagyok minden rossz elnyomója
Lehet szívedben nagy a bánat
De, hogy tud szeretetem hatalmasabb nála
Biztosra tudom, hogy ezt a napot
Még ezer évig megtarthatod
Egyszer bizony elválnak az utak
De ne félj én majd kereslek újra