Csak beszélek

Idegenként ül itt köztünk
egy újabb kis darab belőled,
megint reggel ütköztünk,
és én volnék aki újra erőltet
némi csevegést…
de te csak nézel rám hideg szemekkel,
és látom hogy az egész
nem is igazán érdekel.
Épp csak súrol benned valamit,
és ahogy bement, ki is szalad,
beszélek, beszélek,
de csakis neked lehet igazad.
Pedig láttam tegnap
hogy hogy is voltál - mással,
csak az én szavam súlyára
felelsz most nehéz némasággal.